Hogyan alakulhat ki egy daganat?

Tisztában kell lennünk azzal, hogy szervezetünk, szerveink, szöveteink építőkövei a sejtek (a központi idegrendszer sejtjeit leszámítva) osztódnak, folyamatosan újjászületnek: A régiek elhalnak, helyettük új sejtek képződnek olyan mennyiségben, amennyire aktuálisan éppen szükség van.

A sejtek magjaiban megtalálható gének irányítják ezt a folyamatot: Például kódoltan működik minden sejtben az ún. programozott sejthalál, mely lehetővé teszi, hogy az elöregedett sejt a megfelelő időben, magától elpusztulhasson.

A sejtek azonban károsodásokat szenvedhetnek, melyek hatására megváltozhat a viselkedésük, és sejtmutáció kezdődhet.

Tudni kell, hogy nem minden sejtmutáció okoz daganatot, hiszen szervezetünkben nap mint nap keletkeznek rendellenes sejtek, ezek többségét pedig az immunrendszer hatékonyan képes semlegesíteni!

Az elfajuló sejtek úgyszintén képesek a sejtosztódásra, ráadásul az egészséges sejtekhez viszonyítva jóval gyorsabb ütemben is teszik mindezt, és természetesen megőrzik a kezdeti sejt hibás tulajdonságait is.

Az így keletkező sejtek kóros szövettömeg (daganat) keletkezését eredményezik, mely korlátozhatja egy adott szerv, és úgy egészében a szervezet életműködését.

Nem egyik pillanatról a másikra alakul ki!

Egy hosszan tartó, többéves és többlépcsős folyamat eredményeként beszélhetünk rákos, vagy daganatos megbetegedésről.

Fontos megjegyezni, hogy a mutációk során a sejtek genetikai anyagának azon pontját kell hogy érjék a kóros elváltozások, melyek a sejtosztódásért felelősek: A sejtek genetikai állománya érintett kell hogy legyen!

Maga a betegség kialakulhat környezeti okok (pl.: sugárzás) hatására is, de jóval gyakoribb, az örökletes tényezők következményeképpen lezajló daganatképződést.

Beszélhetünk jó- és rosszindulatú daganatokról:

A jóindulatú (benignus) daganatok ismérve, hogy nem adnak áttéteket, továbbá általában kötőszövetes tokkal határoltak, így nem képesek betörni a környező szövetekbe.

Egy jóindulatú tumor esetében a növekedés megállhat, eltávolítását követően pedig jellemzően nem újul ki. Jóindulatú daganatnak tekinthető például a mióma, vagy egy szemölcs.

Amennyiben egy daganat rosszindulatú (malignus), károsíthatja a környező egészséges szöveteket, és áttétek alakulhatnak ki a szervet közeli és távoli pontjain egyaránt.

A rosszindulatú daganat értelemszerűen jóval, de jóval veszélyesebb, hiszen egyrészt ki is újulhat, másrészt gyors és agresszív növekedésű.
A megtámadott szerv alapján ilyenkor beszélhetünk például tüdőrákról, emlőrákról, gyomorrákról...

Daganatok osztályzását, valamint a kezelés és a beavatkozások lehetőségét valamint sorrendjét alapvetően 3 tényező határozza meg:

  • A primer, vagy elsődleges daganat mérete,
  • a környező nyirokcsomók érintettsége,
  • valamint a távoli áttétek (orvosi szaknyelvben metasztázisokról, melyekről akkor beszélhetünk, ha a tumor a véráramon és a nyirokcsomókon keresztül átjuthatott más szervekbe) határozhatják meg.

Például elsődleges daganat esetén nagyobb a valószínűsége, hogy a daganat eltávolítása jó esélyt nyújt a gyógyulásra. Ellenben egy többszörösen is áttéteket képző daganatnál gyógyulás helyett már csupán többnyire az életminőség javítását, illetve az élet meghosszabbítását lehet megcélozni a kezeléssel.